XVI. tétel: A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849-1914)
A, Hogyan épült ki az újabszolutizmus Magyarországon 1849 után? Mutassa be a nemzeti ellenállást!

   1, A világosi fegyverletétel után Magyarország katonai megszállás alá került. A megtorlást Haynau tábornok vezette.
       A nemzetközi tiltakozást a polgári kormányzat váltotta fel. Célja: Magyarország beolvasztása a Habsburg Birodalomba.

         a) A föderalisztikus átszervezés: Windischgrätz volt a szószólója, az arisztokrácia támogatta. Rendi jellegű önkormányzatok
             alakultak a tartományokban.

         b) Centralisztikus átszerezés: Schwarzenberg volt a szószólója, célja egy német államnyelvű központosított birodalom kialakítása.
             (tőkés fejlődés, polgári és nemzeti szabadságjogok nélkül) A centralisztikus elképzelés győzött, Alexander Bach ennek alapján
              kezdte meg a kormányzását.

   2, A neoabszolutizmus berendezkedése Magyarországon (1850-1859):
          - a beolvasztás alapja a “jogeljátszási elmélet” , amely szerint Magyarország elvesztette alkotmányos intézményeit.
          à Magyarországot feldarabolták: 5 kerületet alakítottak ki, Erdélyt és Horvátországot külön kormányozták.
                  - felszámolták a megyei önkormányzatot,
                  - bevezették az osztrák polgári- és büntető törvénykönyvet és adórendszert. A német lett a hivatalos nyelv.
                  - Egységes oktatás bevezetése, erőszakos germanizálás
                  - Nagy létszámú hivatalnoki kar (Bach-huszárok), államrendőrség, csendőrség, titkosrendőrség, besúgó-hálózatok,
                    és cenzúra à új elnyomó rendszer.

   3, A magyar politikai életben különböző irányzatok jöttek létre.
            a) a konzervatív arisztokrácia az 1847-es állapotokat akarta visszaállítani.
            b) A passzív ellenállás: vezetője DEÁK FERENC.

   - A passzív ellenállást a köznemesség és a polgárság támogatta. Az államot akarták ellehetetleníteni: nem vállaltak hivatalt, közszereplést;
     nem fizettek adót, kijátszották a rendeleteket. Hűen ápolták a forradalom és a szabadságharc emlékét.

   Az emigráció: vezetője KOSSUTH LAJOS (Klapka György, Teleki László) – életben tartották a “magyar ügyet” az európai politikában.
   A szabadságharc felújítását tűzték ki célul.

   4, Út a kiegyezéshez: az 1859-es osztrák - olasz-francia háború során emigráns kormány; magyar légió alakult, de III. Napóleon
       fegyverszünete meghiúsította az emigránsok terveit.

    - Az újabszolutizmus bukása: a solferinói vereség után Alexander Bach-ot menesztették.
    - 1860-ban Ferenc József kiadta az októberi diplomát: abszolutikus, föderalisztikus jellegű alkotmány (alaptörvény), amely viszaállította
      volna az 1847-es intézményeket, de a legfontosabb ügyeket birodalmi tanács számára tartotta fenn.
    - 1861-ben kiadta a februári pátenst (vetési pátens), amely még centralisztikusabb, mint az októberi diploma.
    - összehívták az országgyűlést, amelyen a magyar rendek nem fogadták el; visszautasították a februári pátenst.
      Ennek oka: a magyar képviselők az 1848-as törvényekhez ragaszkodtak à “nem engedtek a 48-ból”

   A magyarok 2 táborra oszlottak:
          1, Deák Ferenc vezetésével a királyhoz felirattal akartak fordulni.
          2, Nem fogadták el az 1848-ban történt trónváltozást à Lemondatták Ferdinándot, Ferenc József került hatalomra, de őt nem fogadták
              el a magyarok törvényes királynak, erről határozat kiadását követelték.

   Az országgyűlésen is 2 “párt” alakult ki:
            1, Felirati Párt Deák Ferenc vezetésével, az 1848-as törvényeket maximumnak tekintették, ebből még engedtek is volna.
            2, Határozati Párt Teleki László vezetésével, az 1848-as törvényeket minimumnak tekintették, a függetlenség volt a céljuk.

   - Az országgyűlésen végül minimális szavazattal Deák Ferenc és a Felirati Párt jutott többségbe, Teleki László öngyilkos lett a
     Felirati Párt győzelme miatt.
   - Az emberek felirattal fordultak az uralkodóhoz, aki azt nem fogadta el, feloszlatta az országgyűlést. Ennek oka: az országgyűlés
     ragaszkodott az 1848-as törvényekhez.

   - 1861-1865-ig tartott az ideiglenes állapot, a provizórium időszaka, Schmerling oszták miniszterelnök visszaállította az abszolutizmust.
   - 1865 húsvétján jelent meg Deák híres cikke, amelyben az állami önállóság egy részének feladása mellett mindkét fél számára elfogadható
      rendezést javasolt. Schmerlinget menesztették, újra összehívták az országgyűlést.

   - A porosz-osztrák háború elvesztése után Ausztria kiszorult a német egységből.